Azt hihetnénk, hogy a kabát le- és felsegítése egyértelmű akció. Hát – sajnos – nem az!
A LE segítés azért nem, mert, mint irtózattal tapasztaltam pl. a minap, üzleti berkekben: a hölgy beszélgetés közben elkezdte magáról lehámozni a kabátot, miközben a férfi (úrnak nem nevezhető, talán igazából még férfinak sem….) tovább beszélt hozzá nagy lelkesen, meg sem kísérelve, hogy segédkezzen a kabát levételében!
A hölgy – tiszteletre méltó, idősebb, tudós asszony – nagy nehezen kikecmergett a kabátjából és letette a székre. A férfi mindezt figyelemre sem méltatta… Ez, azt hiszem, még a mai világban is hajmeresztő!
Az utóbbi időben többször találkoztam a kabát- FEL segítés kérdésével, sőt mondhatnám, problematikájával:
kevesen tudják, hogy annak kell először felvennie a saját kabátját, aki felsegíti a hölgyre a kabátot!
Miért? Hogy ne a hölgynek kelljen nyakig begombolva várakoznia, miközben esetleg kimelegszik.
Ezt azonban általában a nők sem tudják, és sértve érzik magukat, ha netán a férfi - aki kivételesen tudja ezt – előbb maga vesz kabátot!
Ekkor az a pikáns helyzet áll elő, hogy akkor nézik udvariatlannak a férfit, amikor nem az ….
Tanács férfiaknak: célszerű lehet ilyenkor rövid megjegyzés kíséretében belebújni a kabátba: „gyorsan felveszem, ne Neked/Önnek kelljen rám várni…”
ZS