Először is: köszönjük Horexnek a hozzászólást! És külön öröm, hogy jó tapasztalatról is beszámolt :)
Folytatódik a kórház sorozat. Sajnos az élet úgy hozta, hogy a témát a sors dobta fel, az érintettek egyáltalán nem nagy örömére.A jelszót a biztonság kedvérét hangsúlyosan megismétlem:
Tisztelem az orvosokat, a tudásukat, a hihetetlen odaadásukat, de az egészségügy, hát az valami vicces.
Story nr. 2.
Történt, hogy egy egészséges, fiatal, sportot kedvelő ember kikapcsolódni kívánt és elindult kicsit lazulni, pontosabban sportolni. Most persze mindenki azt hiszi, hogy hősünket sportbaleset érte.
Hát nem éppen, hanem egy rablótámadás, veréssel tetézve.
Innen kezdve felgyorsultak az események, mentő, kórház, teljes eszméletvesztés, súlyos sérülések.
A kórház azonnali műtétet javasolt, de még azt sem lehetett pontosan tudni, hogy mi a baj. A műtétet a páciens elutasította, miután magához tért, és kérték beleegyezését.
A műtétbe való beleegyezés hiányában a beteget a kórház a szó szoros értelmében kitette, egy szál kórházi hálóingben, iratok, ruha, lábbeli és minden egyéb szolgáltatás nélkül. Igaz, nem az utcára, csak az előcsarnokba: megengedték, hogy ott várja be, amíg érte jönnek… (ami nem volt egyszerű, mert az eset a páciens számára idegen városban történt)
Szerencsére vannak jó emberek, csodák, és egy hihetetlenül emberi, jó szándékú összefogás; az érintett végül jókor, jó helyre, jó kezekbe került.
A vége happy end, sikeres műtét (persze nem a fent említett kórházban), és remélhetően maradandó károsodás nélküli gyógyulás.
A történet azért is külön érdekes, mert ez az eset nem kis hazánkban, hanem a nagy víz túlpartján, egy csodás jóléti világban történt, megfelelően drága biztosítás mellett!
Hát beteg ott se legyen az ember!
- Judit -