Létezik még? Felvetődött olvasóink körében, hogy a köznyelv (is) mennyire eldurvult, a sajtóban, médiában a legdurvább kifejezések is mindennaposak….
Feltűnik-e még, és mit lehetne tenni?
A kérdés az, hogy meg kell-e egyáltalán próbálni tenni ez ellen? Hiszen a nyelv tükrözi az adott kor szellemiségét – ami - hát - olyan, amilyen. Vagy mondhatjuk, hogy „tetszettek volna egy másik korban születni” ? Ami nekem feltűnt, hogy ezek a korszellem által befolyásolt változások egyre gyorsabban mennek végbe, szédítő sebességgel romlik az anyanyelv használat minősége: egyre durvább szavak, egyre rosszabb nyelvtan, egyre kisebb szókincs….
A múltkorában történ, az Opera melletti egyik zsúfolt kis utcában: szálltam volna be az autómba, ám nem fértem oda; csak jöttek és jöttek a járművek. „Természetesen” senki nem állt meg egy pillanatra, hogy ki tudjam nyitni az ajtót. Vártam, vártam, majd egy pillanatnyi szünetet kihasználva kinyitottam az ajtót, bedobtam a táskámat és gyorsan beültem. Az, hogy dudált és mutogatott a következő autó, az mondhatni alap.
De az utána jövő motoros – aki pont tud bárhol furakodni – ordítva, öklét rázva a „mi az anyád p …. csinálsz te büdös k….” kezdetű dalba fogott, és még elmenőben is folytatta. Mondhatom, nagyon rossz érzés volt, megdöbbentő.
(Pár nappal korábban jártam egy kedves kis alpesi országban: ott ilyen esetben megáll, mosolyog és előzékenyen int a legtöbb autós… És örül, hogy segíthet..)
Volt velem ott az Operánál valaki, aki magyar, de már pár éve külföldön él. Őt érintette igazán rosszul a dolog, megijesztette. Meg is kérdezte, hogyhogy nem fakadtam sírva ettől a megaláztatástól? Nem mondom, rosszul érintett a tömény negatív töltés, de sírva nem fakadtam. El is gondolkodtam, miért tűrtem viszonylag nyugodtan ezt az atrocitást? Aztán rájöttem: ez a szóhasználat sajnos megszokott és általános, minden pillanatban hallani a televízióban, filmekben, rádióban, még akár a mai fogalmak szerint művelt emberek szájából is.
A baj az, hogy ezek a szavak nem stíluselemként jelennek meg, ami adott esetben akár helyén való is lehet, hanem „csak úgy”. A média mintegy legalizálja ezt, mert azok, akik onnan szerzik minden ismeretüket, talán nem is tudják, ezek nélkül a szavak nélkül hogyan fejezhetnék ki magukat… És ezek után, mivel erre már nem lehet ráerősíteni, ennél csúnyábban már nem tudnak beszélni, jöhet a nem verbális agresszió…
Van innen visszaút?
ZS
