Még nagyon fiatal voltam, amikor láttam egy filmet, amiből egy jelenet valamiért nagyon erősen megmaradt az emlékeimben. A film a szomorú sorsú Boleyn Annáról szólt, és az ő viharos házasságáról a nem túl szívélyes VIII. Henrikkel. A film amúgy kissé nyomasztó volt, viszont a jelenet nagyon kedves és emlékezetes maradt. Boleyn Anna kicsi ánya, a filmen akkor 2 éves kis Erzsébet megkapta élete első kis uszályos ruháját. A mama erre azt mondta neki:
Kicsim, járni minden kisgyerek tud, de uszályos ruhában nem. Azt külön meg kell tanulni.
És a kis Erzsébet követte a mama utasításait, és gyakorolta a járást az uszályos ruhácskában.
Több száz évvel később a Budai Táncklub növendékeit, bár nem uszályos ruhában, de ugyancsak járni tanította Berczik Sári néni.
Sári néni neve a mai napig is legenda, persze csak egy bizonyos korosztály számára illetve azoknak, akik a táncot komolyabban művelik.
És valóban, nagyon igaz, hogy meg kell tanulni járni. Mármint tudatosan, szakszerűen, nem a totyogós korból a járó baba korba jutni, hanem úgy, ahogyan azt valóban kell. Tartással, eleganciával.
Első lépés a helyes tartás, de mivel ez nem egy mozgáskultúra cikk, ezért nem mennék bele túlzottan a részletekbe, csak röviden annyit, hogy:
- fel a fej, le a váll, has behúz, fenék maga alá húz, és kitart (és hogy meddig? hát egész nap…), majd jár.
Meglátják, jobban áll a ruha, szebb a mozgás, sikkesebb a járás. Ja, és ami még fontos tanács: olyan cipőt válasszunk, amiben tudunk is járni.
