Social Compass

Kedves Olvasó!

Ahogyan kolléganőm és barátnőm, Judit, én is a valódi keresztnevemet használom.

Amit fontosnak tartok elmondani magamról:

olyan családba születtem, ahol a szüleim által képviselt értékrendet ma is követendőnek érzem:

• jólneveltség,
• műveltség,
• mások és a másság tisztelete,
• tolerancia,
• a könyvek szeretete,
• idegen nyelvek és tágabb világok ismerete,
• az élet szeretete és tisztelete egyebek mellett a másoknak nyújtott segítség formájában
• teljes felelősség viselése az életemmel kapcsolatban

Mindebből következik a szépség, valamint a minőség felismerése – nem az árcédula alapján - , és az, hogy az mindennek meg kell adni a módját : ha netán kevés étel jut is az asztalra, azért terítsünk meg rendesen, üljünk oda, beszélgessünk… és még sorolhatnám a példákat.

Jó iskolákba járhattam: már az általános iskolában tanultam nyugati nyelvet az akkor még kötelező orosz mellett, a középiskolában pedig még magasabb szinten folytatódott a nyelvtanulás. Ez nem csupán nyelvismeretet, hanem az adott nyelvhez tartozó kultúra megismerését is jelentette.

Már felnőtt, dolgozó ember voltam a rendszerváltás idején, mégsem okozott gondot a változás, mert az idegen nyelvek, az etikett, az illemszabályok, a nemzetközileg is általános érvényű viselkedési formák ismerete lehetővé tette a zökkenőmentes beilleszkedést akár a multinacionális közegbe is. (Ez egyszersmind megmutatja azt is, hogy ez a tudás mekkora jelentőséggel bír: adott körülmények között fontosabb lehet, mint akár a szaktudás, vagy az anyagi helyzet. )

Az üzleti életben tevékenykedem, ma is és korábban is kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal.

Kedvenc időtöltésem a családdal, barátokkal eltöltött minőségi időn túlmenően az olvasás, opera- vagy rock koncert J látogatás, kirándulás.

Az az útravaló, amit én kaptam a családomtól, még ma is kitart, és jut belőle másnak is, akinek szüksége van rá.

Üdvözlöm Önöket!

Zsuzsanna

Szeretnék bemutatkozni

Judit néven írok, és ez nem álnév, valóban ez a keresztnevem.

Kor, magasság, ruhaméret és hajszín jelen esetben nem fontos. Sem végzettség, sem pedig egyéb privát és személyes információ rólam. Csupán az a belső motiváció, hogy kiírjam magamból mindazt, ami évek óta összegyűlt a gondolataimban. Fontos megjegyeznem, hogy nem azért írok blogot, mert a blog most divat, hanem azért, mert az információ széles körű megosztási lehetősége jelenleg a blog.

Nagyon sok mindent szeretek az életben. Alapvetően pozitív gondolkodású vagyok, szeretek nevetni, a humor számomra fontos, rajongok a szép dolgokért, kedvelem a zenét, és imádok olvasni. A nap fénypontja számomra az esti olvasás. Imádom a családomat, és nagyon sok minden boldoggá tesz, a munkám, az otthonom, a kutyáim, boldog vagyok, ha láthatom a tengert és nagyon tudom élvezni a finom ételeket, italokat.

Élni jó, és azt tanácsolom mindig mindenkinek, hogy élvezze ki a napokat, perceket, pillanatokat. Legyen az egy helyzet, íz, illat vagy látvány.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy a neveltetésem, tanulmányaim, családi életem, munkáim során sok hasznos és értékes muníciót kaptam, és idővel ezek leülepedtek bennem. Úgy érzem, hogy most képes vagyok ezeket mások számára is átadni, fontos és úgymond kötelező tudnivalókat megfogalmazni.

Már régóta késztetést érzek, hogy jó szándékkal terelgessem a környezetem abba az irányba, ami számomra fontos. Remélem, hogy mások számára is az lesz, ha olvassák a blogot. Fontos az életben az értékrend, az emberek, szabályok tisztelete, a kulturált életmód, a színvonal, és azon írott és íratlan szabályok ismerete, ami megmutatja, mit, mikor hogyan illik, hogyan kell tenni, mondani, viselkedni, hordani, kommunikálni.

Társadalmi iránytűként kívánok segíteni ezekben a témákban való eligazodásban.

A téma megközelítését én akként gondolom, hogy valós élethelyzeteket mutatok be. Talán néha ironikusan, kicsit viccesen, de nagyon is komolyan gondolva. A bemutatott esetekre pedig igyekszem megadni a választ, a helyes megközelítést. Remélve, hogy a blog olvasmányos lesz, mindenki megtalálja majd a számára érdekes témát, és nem utolsó sorban a megoldást.

Judit

A társadalmi érintkezési formák, illemszabályok rendje az általános vélekedéssel ellentétben nem megnehezíti, hanem megkönnyíti az életünket.

Korlátok, amelyekbe kapaszkodni lehet, és amelyek az úton tartanak.

Üzleti rendezvényre igyekezve két hölgy várakozott a felvonóra egy irodaház előcsarnokában. Mikor megérkezett a lift, idősebb urak korukat meghazudtoló fürgeséggel és udvariatlansággal vetették magukat a fülkébe a hölgyek előtt, olyan eltökéltséggel, hogy ők már nem tudtak – de ezek után már nem is akartak – beszállni.

Úriemberek… jegyezte meg az egyik hölgy. A másik egy bólintással nyugtázta. Meghatározó pillanat volt, barátság született Kiderült, ugyanazon a környéken élték gyermekéveiket, ugyanolyan környezetben, azonos értékrend és kulturális alapok mentén.

Hamar kiderült, hogy mindketten látják és tapasztalják a napi életben elsikkadó igényszintet, a viselkedési normák kopását, az egymás közötti érintkezés durvaságát, a türelmetlenségből, feszített tempóból adódó gorombaságot, a női és férfi szerepek változása miatti tanácstalanságot.

Eldöntötték, hogy ebből az új barátságból tovább építkeznek, és létrehozzák Social Compass néven azt a társadalmi iránytűt, melyet gyerekkoruk óta ismernek és alkalmaznak. Szerencsések, hogy ők ezt megkaphatták a szülői házban. Természetesen azóta is ápolják és védik ezt a kincset.

A mai életforma nem a korábbi értékrendekre, normákra helyezi a hangsúlyt – nem utolsó sorban azért, mert már kevesen ismerik azokat. Mindenkiben benne él az igény, hogy olyan személyiséggé váljon, aki minden élethelyzetben feltalálja magát, legyen az párkapcsolat, munkahely, lakókörnyezet, nívós rendezvény stb.  

Hol lehet ma ezekre a helyzetekre felkészülni, honnan lehet a felvetődő kérdésekre választ kapni - mit illik és mit nem, mi a helyes öltözék, a helyes viselkedés? Ehhez ad segítséget a Social Compass.

A cél az, hogy kiismerjük magunkat a társadalmi helyzetek, elvárások szövevényében, kézben tudjuk tartani életünket, támpontokat kapjunk a társadalmi érintkezés megannyi felületén.

Nem is olyan régen még pontos illemszabályok vonatkoztak arra, mi a teendő, ha ismeretségi körünkben valamilyen különleges eseményre kerül sor (esküvő, gyermekszületés vagy akár haláleset stb.). Mi az, amit társadalmi helyzetünknél, rokonsági/ismeretségi fokunknál fogva ilyenkor kötelezően tennünk kell, és mi az amit nem szabad?

 Ezen a fórumon szívesen fogadjuk a kérdéseket és válaszolunk akár privát üzenetben.