Manapság nem divat az érzelem. Minden értelmi, üzleti, anyagi, elvi és erőviszony alapokon működik.Pedig senkinek semmi oka arra, hogy szégyellje az érzelmeit. Attól csak több és jobb lesz az ember. Csak sajnos sokan ezt nem így látják vagy egyszerűen bele sem gondolnak.
Naponta száz és száz esetet élek át, és gondolom élnek át érző társaim is Döbbenten állok, állunk ez előtt. Pedig szabad és kell is szeretni, néha jó sírni – az még egészséges is, jó módja a lelki gondok letételének (nem összekeverendő a hisztivel!!!) – szabad és kell nevetni, örülni vagy akár kifejezni bármely módon érzelmeinket. Kellenek a szívhez szóló filmek, a meghitt pillanatok, az őszinte beszélgetések. Nem baj, ha valaki fáradtnak lát minket vagy észreveszi a kisírt szemünket. Lehet meghatódni egy kedves gesztuson, örülni a napsütésnek, vagy csak gyönyörködni este a csillagokban. A tavasz külön csodákat tartogat! Ha elmegyek sétálni, ugyanazokat a finom tavaszi illatokat érzem, mint gyerekkoromban. Észre szabad venni a virágokat, az apró és kedves dolgokat a környezetünkben. Biztos az is kedves ember, aki udvariatlan, agresszíven vezet, káromkodik, durva és türelmetlen, mindenkit leordít és aláz a környezetében - csak már azt is elfelejtette, hogy hogyan kell kedvesnek lenni….
Én még egy ismerősöm elpusztult öreg macskáján is sajnálkoztam, pedig inkább kutyabarát vagyok, és a cicát csak egyszer láttam. Ég veled Zafír.
Hosszan tudnám sorolni, hogy mi mindennek lehet még örülni. Például annak, hogy egészségesek vagyunk, van hol laknunk, van mit ennünk, vannak szeretteink, barátaink, élményeink, utazhatunk, ihatunk valami finomat és szabad számunkra a világ.
Lehet, hogy én most egy érzelmi viharban vagyok?
Judit
